A jelenség hátterében az állhat, hogy a mesterséges édesítőszerek szétválasztják az édes ízt a szervezetbe jutó kalóriától, így a szervezet kevésbé lesz képes a bevitel kontrolljára. Ez részben magyarázhatja azt is, miért terjed ennyire az elhízás a nyugati országokban, valamint, hogy miért nincs egyértelmű tudományos bizonyíték sem a mesterséges édesítőszerek használata mellett, sem az ellen. 

Vérnyomáscsökkentő a céklalé? 

Egy nemrég végzett kutatás szerint napi két pohár céklalé hatékonyan csökkentheti a vérnyomást. A vizsgálat során 14 önként jelentkezővel fél óra alatt két pohár céklalevet, illetve két pohár vizet itattak meg. Ezek után negyedóránként mérték a résztvevők vérnyomását, 24 órán keresztül. A vízivókhoz képest a céklalevet fogyasztók vérnyomása jóval alacsonyabb volt, már az elfogyasztást követő első órában is, és a céklalé jótékony hatása még másnap is érezhető volt. A céklalében lévő nitrátokat a nyálban található baktériumok nitritté alakítják. A gyomorba érve a nitrit vagy nitrogén-dioxiddá alakul, vagy belép a véráramba. A kutatók szerint a vérnyomás akkor a legalacsonyabb, ha a vér nitrit-szintje elég magas.

Jódozott só az agykárosodás ellen 

A világ háztartásainak 70 százalékában jódozott sót használnak - szakértők pedig sürgetik a maradék 30 százaléknál (20 ország) is a hiány megoldását, ez ugyanis védelmet jelent a magzati agykárosodás ellen. 

Habár 2002 óta lelassult a folyamat, és még mindig 1,6 milliárd gyermek van kitéve a jódhiány okozta agykárosodás (IDD) veszélyének. Az UNICEF szerint 38 millió újszülött védtelen, és még mindig 36 olyan ország van a világon, ahol a háztartások kevesebb, mint felében van jódozott só. 

Kutatások szerint a jódhiány okozta magzati agykárosodás 10-15 pontos IQ romlást eredményezhet. A problémás területeken az iskolai eredmények egységesen rosszabbak, kevesebben tanulnak tovább. Egy nemzetre kivetítve ez alacsonyabb termelékenységet és rosszabb versenyképességet jelent. Az IDD pedig már napi egy teáskanálnyi jódozott só fogyasztásával megelőzhető, mely körülbelül évi 10 cent költséget jelent. 

Mire jó a banánhéj? 

Tajvani kutatók felfedezték, hogy a banánhéj-kivonat javíthatja a depressziót és megvédheti a retinát a károsodástól. A kutatócsoport két év kísérletezés után úgy találta, hogy a banán héja gazdag szerotoninban, amely alapvető fontosságú a hangulat szabályozásában. Az agyi szerotonin alacsony szintjét tartják ugyanis felelősnek a depresszió kialakulásában. A kutatók felismerték azt is, hogy a banánhéj kivonat elősegíti a szem retina sejtjeinek regenerációját, így meg tudja védeni a retinát a fény okozta károsodástól. 

Azt mondják, a banánhéj vízben forralása után a főzővíz vagy a gyümölcscentrifugával nyert banánhéj-lé fogyasztása is segíthet a depresszió legyőzésében. A kutatók heti többszöri, vagy napi egy banánhéj-főzővíz vagy héjból nyert lé fogyasztását javasolják.

Forrás: egyperces.hu